"Tény, olyat nem árulnak, amit megeszünk és már az utcán összeesünk. Hanem csak olyat árulnak, ami 20-30 év múlva okozza a halálonkat." Részlet Szendi Gábor klinikai szakpszichológusnak a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége konferenciáján tartott előadásából, valamint Lenkei Gábor "Kalóriaátverés" című videójából.
"Mindig rossz érzéssel tölt el, amikor látom, hogy egy újabb őrült diéta üti fel a fejét és terjed futótűzként, és belegondolok, hogy hány ember esik vajon egy újabb bolondéria áldozatául. A szervezetünk egy okos szerkezet, és az ilyen bődületesen rossz fogyókúrákkal szétverjük a precízen megalkotott rendszerünket. Ha eszetlenül éhezünk, és megvonunk tőle létfontosságú tápanyagokat, akkor összezavarjuk és csak ártunk vele. Mindezt annak reményében, hogy leadjunk 10 kilót, mert most épp az a trendi, hogy 60 helyett csak 50 kilót mutasson a mérleg.
Világszerte nagyjából 800 millióra tehető az éhező emberek száma, rajtuk kívül viszont van további 2 milliárd ember, akik rejtett módon éheznek. Ez nem kalória-, hanem mikrotápanyag-hiányt jelent. Ők a szó klasszikus értelmében nem éheznek, ám étrendjük számos fontos tápanyagot nélkülöz. Már rengeteg tanulmány számolt be arról, hogy növényi eredetű élelmiszereink mérhetően kevesebb tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaznak, mint 50, 70 vagy 100 éve. A legtöbb mezőgazdasági kultúrában durván csökkent a termények fehérje-, kalcium-, riboflavin-, foszfor-, vas-, valamint C-vitamin-tartalma.
A kollagén napjaink egyik leginkább felkapott kiegészítője, ami nem véletlen, hisz szervezetünk egyik fontos szerkezeti alapanyaga. Táplálkozási szokásaink átalakulása miatt viszont egyre kevesebbet viszünk be belőle a mindennapok során, ezért kénytelenek vagyunk más forrásból pótolni, ha a későbbiekben el akarjuk kerülni a bajt.
Az egészséged megőrzéséhez nagyon fontos a megfelelő mennyiségű rostfogyasztás, a rostban gazdag étrend nemcsak az emésztési problémákon segít, hanem hosszú távon is nagyon sok előnnyel jár. Olyannyira védik az egészséged a rostok, hogy még az öregedést is késleltetik, valóban látszani fog, ha megfelelő mennyiségben fogyasztasz belőlük. Sajnos sokan még töredékét sem viszik be az ajánlott mennyiségnek.
A rostban gazdag étrend nemcsak gyorsítja az anyagcserét és segíti az immunműködést, hanem csökkenti a szívroham, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Segíti kordában tartani a súlyodat és a vérnyomásodat. Az úgynevezett prebiotikus rostok fogyasztása segít kordában tartani a testsúlyodat is.
A D¬-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. Ébresztő!
Az immunrendszer lenyűgözően hatásosan véd bennünket a káros élőlényekkel szemben, ezért a sok millióféle mikroorganizmusnak csak elenyészően kis része képes betegséget okozni. Szervezetünk védekezik minden, a belső környezet állandóságát veszélyeztető testidegen anyag ellen. Ilyenek többek között a baktériumok, vírusok, daganatképző és más szervezetből származó szöveti sejtek, fehérjék. Az immunrendszer által felismerhető testidegen anyagokat összefoglalóan antigéneknek nevezzük. A szervezetbe jutó antigének védekezési folyamatot, immunreakciót indítanak el. Az antigének ellen a szervezet védekező rendszere, más szóval immunrendszere lép fel. Ez a rendkívül komplex rendszer felelős a megfelelő védelem kiépítéséért.
Amikor egy túlsúlyos ember arról panaszkodik, hogy alig eszik, mégsem tud fogyni, az nem biztos, hogy hazugság. A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük megérteni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet . Egyre inkább bebizonyosodik az is, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására, így az elhízásra is.
A mikrobiom mikrobák (baktériumok, vírusok, gombák) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek. Táplálnak, védenek és időnként kihasználnak bennünket. A mikrobák elenyésző kisebbsége kórokozó (patogén), többségük semleges vagy szimbiotikus kapcsolatban él velünk.
A természeti ember - aki a tévhittel ellentétben nagyjából addig él, mint mi - hogyan marad egészséges öreg korára is, míg a civilizált embernél az öregség és a betegség gyakorlatilag ugyanazon érem két oldala. A mai orvostudomány a civilizációs betegségek jó részét az idős kor betegségének tartja. Valójában arról van szó, hogy a nyugati életmód folyamatosan erodálja az embereket, és ez a folyamat 50-60 felett jelentkezik igazán tünetekben. Ahogy iszonyatos sebességgel távolodik a modern életmód attól, amire az ember eredetileg "tervezve" van, az időskorra jellemző betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a csontritkulás, a mozgásszervi betegségek, a demencia nem időskori, hanem életmód betegségek, s a természetellenes életmód gyümölcse érthető módon idős korra érik be leginkább.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az öregedés a szervezet fokozatos “széthullása”. Felborul a felépítő és lebontó folyamatok egyensúlya, egyre több sérült sejt halmozódik fel. A sejtkárosodások a környezeti hatások és az életmódunk miatt felgyorsulnak. Az antioxidánsok összetett szerepe közül talán az öregedési folyamatokkal szembeni védő funkciót fontos kiemelni. A mindennapokban olyan külső és belső hatásoknak vagyunk kitéve, amelyek hozzájárulnak a sejteket roncsoló szabad gyökök képződéséhez. Környezetszennyezés, a különböző sugárzások, krónikus stressz, elégtelen minőségű élelmiszerek, köztük rendkívül kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása. A roncsoló szabad gyökök a szervezet minden sejtjét károsíthatják, negatív hatásukat leginkább a szív- és érrendszerben, az idegrendszerben, a tüdőben, a májban, az emésztőrendszerben és a vesében fejtik ki. A szabad gyökök keletkezését teljesen megakadályozni nem lehet, de a megfelelő antioxidáns-bevitellel ellensúlyozhatjuk negatív hatásukat.
A nyugati orvoslás és a közegészségügy sokat tett azért, hogy ma a „fejlett” világot egészségügyi katasztrófa sújtotta övezetnek tekinthetjük. Ezért is érthetetlen az a lendület, amellyel az emberektől azt reményt is el akarják venni, hogy a működésképtelen egészségügy ellenére tehetnek még valamit egészségükért, a jobb életminőségért. Kinek jó ez? Milyen érdekek állhatnak valójában a háttérben? Miért akarják lerántani azokat is a szakadékba, akik eddig valahogy ellenálltak a hülyítésnek?
A télhez sajnos nemcsak a karácsony és az újév pozitív kifejezései tartoznak, hanem olyan kellemetlen érzést kiváltó fogalmak, mint hideg, szél, sötétség, depresszió vagy akár a megfázás és a betegség. Nagyon ritka, hogy valaki egyetlen egyszer sem betegszik le a téli szezonban, vagy sosincs rossz hangulata, és szinte csodájára szoktunk járni, ha mégis találkozunk ilyen szerencsés emberrel. Pedig valójában nem is igazán szerencse kérdése, hogy télen is egészségesek, energikusak és boldogok tudunk-e lenni. Sokkal inkább tudatos odafigyelés kell hozzá: a megfelelő tápanyagok bevitele és az étrend-kiegészítők okos használata. Ne legyünk tehetetlen áldozatok, járuljunk hozzá aktívan egészségünk fitten tartásához!
Egészséges embereknek nincs szükségük "védő"oltásokra az állandó jelleggel köztünk és velünk élő mikroorganizmusok elleni védekezéshez! Ha ez nem így lenne, akkor az emberiség már réges-régen kipusztult volna. Szervezetünk belső egyensúlyának alapja ugyanis a számára idegen anyagok ellen való védekezés képessége, az immunitás. Ezért védekezik minden a belső környezet állandóságát veszélyeztető testidegen anyag ellen, ilyenek többek között a baktériumok, vírusok, daganatképző és más szervezetből származó szöveti sejtek, fehérjék.
Az ételed legyen a gyógyszered! - Rendkívül időszerű megállapítás. Mikor az élelmiszeripar a gyógyszeriparral karöltve egyre nagyobb iramban dönti romba az egészségünket, nem szabad tétlenkednünk! Egyre többet tudunk meg arról, hogy a köztünk és a bennünk és rajtunk élő mikróbák közötti viszony, a mikrobiomot alkotó lények egymás közötti viszonya, a mikrobiális anyagcseretermékek, jelmolekulák jelentősen befolyásolják az életünket, immunműködésünket, hangulatunkat, stresszre adott válaszainkat, epigenetikánkat, öregedésünket, összességében az egészségünket.
" Az immunrendszerről már mindenki mindent tud, a csapból is ez folyik. De tisztában vagyunk-e vele, hogy mi mindent kell tennünk a jó immunműködésünkért? Elsősorban azokat az alapfeltételeket kell biztosítanunk, melyek a velünk együtt élő mikroorganizmusok optimális összetételét, diverzitását segítik. Ezek az oldható és fermentálható rostok. Emellett vannak vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok, valamint növényi kivonatok, melyek szintén az immunrendszer hatékony működését biztosítják.